‹ Vissza

Tévhitek vs. valóság a meddőséggel kapcsolatban

A múltban, ha egy párnak nem született gyermeke, egyértelműen a nőt tették érte felelőssé. De így van-e valójában?

Sajnos egyre több párnál okoz problémát a gyermekáldás elmaradása, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a terméketlenség minden 6. embert érinti a világon.

A köztudatban élnek olyan tévhitek, amelyekkel mindenképpen szembe kell nézned, mert ha Te is ezek mentén haladsz, az minimum is az időtöket rabolja - ami ebben a helyzetben a legnagyobb érték -, legrosszabb esetben pedig végleg ellehetetleníti a gyermekáldást. Biztos vagyok abban, hogy Te is találkoztál ezek közül legalább eggyel, és az is meglehet, hogy az összes, vagy még több is ott él Benned, mint ahányról ma beszélni írok. Ezek a legjellemzőbb tévhitek:

1. A meddőség csak a nőket érintheti.

A múltban, ha egy párnak nem született gyermeke, egyértelműen a nőt tették érte felelőssé - több kultúrában a terméketlen asszonyt egyenesen bűnösnek, elátkozottnak tekintették, akinek a gyermektelenség maga Isten büntetése -, és ez a dogma még ma sem halt ki teljesen. Nem is csoda, hogy a terméketlenség réme a mai korban is erőteljesen hat a nőkre. A meddőséggel küzdő nők a legnagyobb fájdalmat élik meg, hisz úgy érzik, elvesz tőlük az élet, de emellé még a szégyen és a selejtesség érzése is belopódzik hozzájuk.

Pedig a meddőség mögött nagyjából 35%-ban van jelen a nő, és 30%-ban a férfi egészségügyi problémája. Kb. 20%-ban mindkettejüknél fennáll valamilyen szervi, vagy hormonális probléma, a fennmaradó részben pedig funkcionális meddőségről beszélhetünk, vagyis, amikor nincs semmiféle orvosilag kimutatható ok a háttérben.

2. Ráérünk elkezdeni a próbálkozást, ha majd ideálisak lesznek a körülményeink

Tény, hogy a gyermekvállalás óriási felelősség. És ma olyan irányba haladunk, ahol a gyermekáldást megelőzi a személyes kiteljesedés, melynek részét képezi a kiemelkedő képzés, a csúcs szuper, karrier építésére alkalmas munkahely, a világ megismerése és benne saját magad felfedezése, az anyagi- és érzelmi stabilitás megszerzése, hogy legyen egy csodás lakásod, és hogy a tökéletes társ ott álljon melletted.

Ez így egyrészről rendben is van, viszont ha mereven ragaszkodsz ehhez a forgatókönyvhöz, a családalapítást évekkel, vagy akár évtizedekkel is távolabb tolhatod magadtól. Hiszen a világot és benne önmagadat felfedezni, vagy épp éjszakába nyúló munkákkal karriert építeni egy gyermekkel sokkal nehezebb, mint nélküle. És mivel az egész világunk azt sugallja, „bármire képes vagy, bármit elérhetsz, ha elég erősen akarod”, fel sem merül Benned, hogy amikor majd tényleg akarod, talán mégsem lesz olyan egyszerűen teljesíthető a gyermekáldás.

Mert mire ennek a tervnek megfelelően eljutsz a gyermekvállalásig, jó eséllyel bőven 30 felett jársz, és a sikeres fogantatás esélye drasztikusan csökken. Ugyanis van egy tényező, amin egyikünk sem tud, ez pedig a biológiai adottságod, ami meghatározza az esélyeidet a teherbe esésre. 35 éves korodra 15-20% esélyed van a sikeres fogantatásra, 40 évesen pedig 6-8%. Emiatt érdemes néha megállni és végiggondolni a tervet (persze, csak ha szerepel benne a gyermek), hogy vajon melyik az a pont, ahol mégiscsak beilleszthető már a baba, hogy – még ha nem is olyan őrült tempóban -, de vele együtt haladhassatok tovább.

Mert amíg nem próbálkoztok, nem tudhatjátok, pontosan mi vár Rátok, és lehet ez egy iszonyúan hosszú út is, ahol jelentős szerepet kap az időtényező is.

3. Az életem csak akkor lehet teljes, ha van saját gyermekem.

Óriási a társadalmi nyomás és szinte mindenfelől az az üzenet érkezik hozzánk az élet értelme egyedül az, hogy továbbadjuk. És ha valakinek ez nem adatik meg, egy borzasztóan sötét érzelmi örvényben találja magát, melyben ott kering, az „értéktelen vagyok”, „selejtes vagyok” érzése.

De arról már nem szól fáma, hogy vannak, akik épp az anyaság miatt szenvednek, mert valójában nem vágytak volna gyermekre. Vagyis nekik megadatott, de az életüket mégsem érzik ettől értékesnek, vagy teljesnek.

A gyermek tulajdonképpen a teremtőképességünk ékes bizonyítéka, de a gyermektelenség NEM EGYENLŐ AZZAL, hogy az életed is meddő!

Tény, hogy nem egyszerű folyamat valami másban megtalálni a teremtést - akár megalkotni egy „B” tervet arra az esetre, ha nem jön össze a baba - ha hosszú ideje az anyaképet építed magadban, és folyamatosan ott látod magad előtt a gyermekedet. De tudd, sok olyan pár jár már előtted, akik kicsúsztak az időből, vagy semmilyen megoldás nem hozott náluk eredményt, és ott álltak a hatalmas veszteséggel, és a kiüresedett élet érzésével.

De mivel képesek voltak egymást megfelelően támogatni, és mertek külső segítséget kérni, hogy közösen feldolgozzák a gyászt, megértették azt is, hogy (függetlenül attól, amit a környezetük sugall) nem igaz, hogy az emberi értékeiket az határozza meg van-e gyermekük! Elindultak egy új irányba, ahol nagyon is fontos értékeket teremtenek, és a párkapcsolatuk minősége is magasabb szintre emelkedett.

Nem azt mondom, hogy ne tegyél meg mindent azért, hogy babád szülessen, csupán csak tudd, hogy gyermek nélkül is ÉLHETSZ TELJES ÉS ÉRTÉKES ÉLETET! És hogy ennek felismeréséhez is van, aki hozzá tud segíteni. Mert amíg ezt nem érted és érzed át teljesen, addig a görcsös akarásé a főszerep, ami viszont irdatlan stresszt okoz, ami még inkább ellehetetleníti a gyermekáldást. Ha viszont belső meggyőződésed, hogy nem csak a gyermekkel együtt vagy teljes és értékes, az át fog segíteni azokon a hullámvölgyeken, amelyek a sikertelenséggel érkeznek, és lehetővé teszi, hogy nyugodtan várjátok a babát, miközben abbahagyod önmagad ostorozását.

4. Ha megkapom a babát, megkapom azt a harmóniát, amire vágyom

Sokan gondolják azt, hogy egy baba megmenti a kapcsolatukat – ezért aztán mindent megtesznek azért, hogy megérkezzen -, mert majd ő megteremti azt az idilli állapotot, amire vágynak:

- anya, apa egymás kezét fogva figyeli az ultrahang monitoron a picike szívverését,

- majd a születés csodájának közös átélése után, a karjukban tartják az apró életet, aki teljes bizalmat szavazott nekik,

- megoszthatják a gyermekkel a tudásukat, tapasztalataikat, a világgal pedig, hogy milyen szép, ügyes, okos csemetéjük, és milyen boldog a családjuk van,

- talán még az a kép is megjelenik, ahogy a tengerparton fut anya, apa, köztük az aprócska gyermek, és önfeledt vidámsággal kacagnak.

Igen, lehet ilyen egy család. De azt gondolni, hogy ezt az állapotot a gyermek fogja megteremteni, a legnagyobb tévedés, és hatalmas hiba! Egy gyermek születése óriási változásokat hoz, és minden kapcsolatot próbára tesz. Akkor is, ha a kapcsolatot szeretet, tisztelet, bizalom, harmónia jellemzi.

A szülői lét érzelmileg és fizikailag is rendkívül megterhelő, nagy felelősséget igénylő feladat, és a baba érkezésével az addigi kapcsolat teljes átalakuláson megy keresztül, új szerepek, új felelősségek jönnek létre.

Az anya egy mindkettejük számára addig ismeretlen mély, empatikus szimbiózisba kerül a csecsemőjével, és az apa könnyen érezheti úgy, hogy kiszorul kettejük közül, mellőzve van, mert az eddig rá irányuló figyelem egy részét is a pici baba kapja.

A férfi pedig a baba érkezésével egyre inkább érzi a felelősség rá nehezedő nyomását, mert innentől már egy családot kell eltartania, és még inkább beleveti magát a munkába. Emiatt viszont a nő érezheti magát elhanyagolva, hisz a csecsemővel kapcsolatos teendők mind rámaradtak, és mivel a nap végén már mindketten hulla fáradtak (különösen, ha a pici éjszaka is többször ébreszt), ingerültebbek, csökken az egymásra fordított mennyiségi- és minőségi idő.

Mindez egy kis tudatossággal jól kezelhető, és tökéletesen áthidalható feladat egy kiegyensúlyozott, stabil alapokkal rendelkező kapcsolatban, de ha a kapcsolat alapvetően nem jó, instabil, a gyermek érkezése csak rontani tud rajta, és jó eséllyel a poklot járja meg a pár.

Téves elképzelés, hogy a gyermek dolga helyretenni a kapcsolatot! És ezt a lelke mélyén minden nő érzi. Ha felmerültek Benned kételyek, hogy biztosan ebben a kapcsolatban akarsz-e anyává válni, ha nem vagy biztos abban, hogy a jelenlegi párod lenne a legmegfelelőbb apa a gyermekednek, ha aggódsz az anyagi biztonságotokat illetően, vagy bármi egyéb félelem, vagy rejtett probléma van a kapcsolatodban, akkor a szervezeted minden eszközzel meg fog óvni attól, hogy teherbe ess.

5. Ha az orvosi vizsgálatok eredményei jók, az már elégséges a sikerhez.

A nyugati orvoslás nézőpontja szerint a meddőség egy olyan állapot, amikor a szervezet reprodukciós rendszere hibásan működik, és az orvos arra fókuszál, hogy ezt a hibát kijavítsa. Fő kérdése, hogy mi működik rosszul, és hogyan javítjuk meg?

Nagyjából azt várják, úgy működj, mint egy robot: itt meghúzzuk a csavart, ott kicseréljük az alkatrészt és már mehetsz is tovább. De ne felejtsd el, hogy Te egy ember vagy, egy organikus lény, akinek rendkívül összetett a működése.

Ha a meddőséget rendszerszemlélettel közelítjük meg, akkor viszont a hozzáállás az, hogy a meddőséged nem a szervezeted hibás működésének a jele, hanem az élettörténetedre, életfeltételeidre egyszerűen ez a legmegfelelőbb testi válasz. Vagyis, valószínű, hogy a szervezetednek nagyon is jó oka van arra, hogy ellehetetlenítse a gyermekvállalást, és ebben az esetben a megoldás sem feltétlenül a rossz működés helyreállítását célzó orvosi kezelés, hanem az egyéb körülmények optimalizálása. Tehát a fő kérdés az, hogy miért működik rosszul?

De hogy érthetőbb legyen, maradjunk egy robotos példánál. Képzeld el, hogy van egy robotod, amibe valaki betáplált egy olyan programot, ami megakadályozza, hogy lépcsőn lefelé közlekedjen. Te viszont épp azt szeretnéd, hogy reggelente felhozza Neked az újságot. A robot az utasítást követve elindul a postaláda felé, de amint megtenné az első lépést a lépcsőn, a régi program beaktivál, és megakadályozza, hogy lefelé lépkedjen. Legurul, lekopik a festék, behorpad, mozgásképtelenné válik. Hiába javíttatod meg, hiába cseréled ki a lábát, hiába vásárolod meg a legújabb technológiát, ami stabilizálja a bokáját, ez mind nem fog eredményt hozni, mert amíg a „lefelé lépcsőzést akadályozó program fut”, minden áldott nap le fog bucskázni a lépcsőn, hiszen a hiba nem a lábában van!

És bár mi organikus lények vagyunk, a tudatalatti elménkben mindannyian számtalan programot hordozunk, amelyek egyébként azzal a céllal rögzültek, hogy megóvjanak bennünket. A tudatalattid hajszálpontosan rögzít mindent, ami az életed során veled történik, és ha veszélyesnek ítéli a helyzetet, jelen esetben azt, hogy gyermeked legyen, mindent bevet, hogy megakadályozza azt. Mondok néhány példát:

- ha nagyon fiatalon elveszítetted az édesanyádat, program óvhat attól, hogy Te magad is anyává válj, „mert egy anya meghalhat, és akkor a gyermekét magára hagyja”,

- ha a szüleid sokat veszekedtek, egyértelműnek tűnhet, hogy ha gyermeked lesz, megromlik a házasságod

- talán a szüléstől próbál megóvni a programod, mert „volt a felmenőid között olyan nő, aki belehalt a szülésbe”

- lehet, hogy a hited szerint a gyermek és a karrier nem fér meg egymás mellett

- ha nem akarsz olyan lenni, mint a saját szülőd volt, akkor annak a legbiztosabb módja, ha nem is lesz gyermeked, mert így legalább tutira nem leszel rossz anya/apa

- és a feldolgozatlan traumáid is akadályozhatnak (abúzus, elhanyagolás, veszteségek, elfogadás hiánya stb.)

Vagyis ha az orvosi vizsgálatok eredményei megfelelőek, az még nem jelenti egyértelműen azt, hogy már érkezik is a baba. Biztosan hallottál már olyan esetről, amikor egy párnak sehogy sem jött össze a baba, majd ahogy örökbe fogadtak egy gyermeket, spontán megfogant a sajátjuk is. Vagy belefáradtak a hosszadalmas küzdelembe, és amikor mindketten elfogadták és megállapodtak abban, hogy gyermektelenül élik le az életüket, megérkezett a baba. De én nagyon sok olyan esettel is találkozom nap, mint nap, amikor egy elabortált gyermeket nem tudott elgyászolni az anya/apa, vagy épp a tette felett érzett bűntudattól nem tudott megszabadulni, és amint ez feldolgozásra kerül, már nincs akadálya, hogy ismét teherbe essen. Egyszóval a testi egészség és az érzelmi blokkok feldolgozása együttesen teremtik meg a siker lehetőségét.

6. Csak az életmódunkon kell változtatnunk, hogy megfoganjon a baba

Az életmód valóban nagy hatást gyakorolhat a gyermekáldásra, és ha elhatároztad, hogy gyermeket szeretnél, már nem csak saját magad miatt fontos az egészséged. Azt már tudod, hogy az alkohol, a drogok, a dohányzás, a tartós stressz, a jelentős súlyfelesleg mind csökkentik a fogantatás esélyét, és növelik a vetélés kockázatát.

A nő szempontjából különösen nagy kockázati tényező, ha a környezeti feltételek nem optimálisak, de ez a férfi nemzőképességére is ugyanúgy hat. A spermiumok minőségére erőteljes hatással van a krónikus stressz, különböző gyógyszerek, silány táplálkozás, alkohol, drog, dohányzás, mozgásszegény életmód, túlsúly, a hormonális egyensúly felborulása, és a herék túl magas hőmérsékletnek való kitettsége (rendszeres forró fürdő, szauna, szűk nadrág).

Mindkét részről fontos tehát a stressz csökkentése, a sport beiktatása, a jó minőségű, kiegyensúlyozott táplálkozás, amivel mindjárt csökkenthető a nem kívánatos adalékanyagok, kemikáliák bevitele és a testsúly is könnyedén az ideális tartományban tartható. Egyszóval nagyon fontos, hogy az életmóddal támogassuk, hogy a szervezet fizikai és kémiai környezete megfelelő legyen a fogantatáshoz.

De bármilyen tökéletes is a fizikai, kémiai környezet, ha például a házasságodban, a kapcsolatotokban konfliktusok vannak. És itt ne csak arra gondolj, hogy mindennaposak a veszekedések, hanem azokra a rejtett konfliktusokra, amelyek ott bujkálnak a mélyben: például

- nőként nem vagy meggyőződve a párod megbízhatóságáról, és attól tartasz, nem veszi majd ki a részét a gyermek gondozásából, elhagy, és egyedül leszel kénytelen felnevelni a gyermeket

- férfiként rettegsz attól, hogy mit hoz a jövő, hogyan tudsz egy családot eltartani, meg tudsz-e teremteni minden szükségeset?

- esetleg egy régebbi pároddal van elvarratlan érzelmi szál, és emiatt nem vagy benne biztos, hogy a jelenlegi pároddal szeretnél gyermeket vállalni

- van a párodnak egy-két olyan tulajdonsága, amit biztosan nem szeretnél viszont látni a gyermekben, és már előre azt mondogatod „csak nehogy ilyen legyen!”

És ezt a listát még bővíthetnénk a végtelenségig, csakúgy, mint azt a listát, ami a saját – akár tudat alatti – félelmeidről szól:

- mi lesz, ha megváltozik a testem?

- és ha nem leszek jó anya/apa?

- mi lesz, ha valami komplikáció adódik a terhesség, szülés közben?

- és ha nem lesz egészséges a gyermekem?

- találok majd munkát kisgyermekes anyaként?

- és ha én is ugyanolyan leszek, mint az azonos nemű szülőm?

Ezek mind-mind szabotálni fogják, hogy a babád megszülessen. Vagyis a fizikai és kémiai környezet mellett kiemelten fontos a támogató érzelmi környezet is, mert ezek együttvéve hozzák létre azt az ideális belső energetikai állapotot, amely már alkalmas a gyermekáldásra. Ameddig a háromból egy is hiányzik, nincs esély a szülővé válásra. Olyan ez, mint egy háromlábú szék. Mindegy, melyik lába hiányzik, fel fog borulni.

7. Ha nem érkezik spontán a baba, majd a lombik megoldja.

Iszonyúan nehéz és lélekölő időszak, amikor egy pár mindent alárendel annak, hogy végre szülők lehessenek, és megértem, hogy bármit megtennének azért, hogy végre a karjukban tarthassák a kisbabát, de az előzőekben már beszéltem arról, hogy nem mindent lehet orvosilag kezelni. Ha az érzelmeidben, kapcsolataidban, megéléseidben, élettörténetedben blokkok vannak, nincs az az orvos, vagy beavatkozás, ami a pocakodba bűvölhetné a babát.

A lombikozás elképzelhetetlenül hosszúra nyúlhat, és iszonyú érzelmi mélységekbe taszíthatja a párt, mégis él az a tévhit, hogy ez egy gyors, hatékony megoldás, hiszen a lombik folyamatot csakis akkor kezdik meg, ha előtte tetőtől talpig kivizsgáltak, és minden eredményed ideális a beavatkozáshoz. Ebből logikusan tényleg az következne, hogy az első alkalommal sikerrel jártok, igaz? Mi is akadályozhatná, ha egyszer minden eredmény tökéletes?

Ezt támasztja alá az is, hogy minden fehér köpenyes nagyon derűlátóan áll mellettetek, és ebbe a reményteljességbe senki sem akar beletrollkodni azzal, hogy elétek tesz egy statisztikát. Pedig a lombikbébi program sikerét nagyon sok tényező befolyásolja.

A sikerességre pedig a statisztikák szerint 24-34 éves korban van a legnagyobb esélyed, ami esély mindössze 30-32%! Az életkor előrehaladtával, illetve egyéb nehezítő tényező fennállása esetén ez az arány tovább csökken.

És ami ennél is rosszabb, senki emberfia nem tudja megmondani, hogy valójában mitől lesz sikeres, vagy sikertelen a lombik.

De egy valami viszont biztos, a Te szervezeted nem kihagyható a folyamatból és hiába minden külső rásegítés, a változásnak a testeden belül kell megtörténnie! Az orvos tud segíteni, de ha a belső energetikai környezet nem kedvező, a gyermekáldás nem fog megtörténni. Fontos, hogy lásson orvos! Tudnod kell, van-e valami olyan elváltozás, ami orvosi kezeléssel helyreállítható, mert ezzel is esélyt kapsz arra, hogy a testi-lelki folyamat elmozduljon a gyermekáldás irányába.

De csakis akkor lehet sikeres a lombik, ha a nő testileg és lelkileg is kész befogadni a gyermeket!

8. A stressz mindenkinél jelen van, az nem számít.

A stressz valóban része a mindennapjainknak, és velünk van a kezdetektől fogva, de a világunk, az életmódunk sokat változott, és mára a stressz bizonyítottan olyan méreteket öltött, amitől ellenségé vált.

Amikor az őseink a hideg elől bemenekültek a barlangba, és ott szembe találták magukat egy medvével, mindössze néhány pillanat állt rendelkezésükre, hogy eldöntsék, futnak, vagy megküzdenek a vadállattal.

Ez alatt az elképesztően rövid idő alatt, egy komplett láncreakció indul be a testben. A vészjelzésre az agy hormonfröccsel reagál, és a szimpatikus idegrendszer átveszi az irányítást, melynek eredményeképpen csak a létfontosságú szervekre koncentrál, hiszen például emésztésre baromira nincs szükség, ha hamarosan magad leszel a vacsora, oxigénre viszont szükséged lesz, akár küzdesz, akár futsz, és ugye, azt is el tudod képzelni, hányadik helyen van a szaporodás ebben a szituban?

Veled is pontosan ugyanez történik, amikor stressz alá kerülsz! Azzal a különbséggel, hogy a Te „medvéd” elől nem lehet egyszerűen elfutni, vagy beletaszítani a szakadékba, hogy aztán a biztonságod visszanyerésével azonnal kiürüljenek a stressz hormonok és helyreálljon a szervezeted normál működése. A stressz sok különböző irányból érkezik hozzád, állandóan bombáz, ezért a stressz hormonok egy idő után ki sem ürülnek a szervezetből, hiszen kisebb energia befektetés fenntartani az ugrásra kész állapotot, mint naponta 20-50 alkalommal újra és újra létrehozni.

Szaporodni viszont egy ugrásra kész, lebontó környezetben lehetetlen! Bármennyire rosszul hangzik is, a reprodukció a sor legvégén kullog, hiszen, ha az se biztos, hogy életben maradsz, mi értelme lenne energiát fordítani az utód létrehozására?

Tehát nagyon is fontos tényező a stressz, amivel foglalkozni kell! Vannak olyan stresszorok, amelyektől könnyebben el tudsz szeparálódni, ha például a munkahelyed okoz nagy feszültséget, a lehetőség adott, hogy válts, vagy ha valamelyik szülő helyezett nyomás alá, tudsz nagyobb távolságot tartani.

De vannak olyan stresszorok is, amelyek létezéséről fogalmad sincs, mert a tudatalatti elmédben vannak elrejtve. Ezek az érzelmi lenyomatok, blokkok ugyanúgy felerősítik a szimpatikus idegrendszer hatását, és ugyanolyan belső környezetet hoznak létre, mint ha a medvével találnád magad szemben, így akadályozza a reproduktív rendszer működést, és ellehetetleníti, hogy babád szülessen.

Ezért aztán a stressz minden formáját, beleértve az érzelmi, vagy pszichológiai stresszt is, oldani szükséges ahhoz, hogy megfelelő legyen a belső környezet, és a kisbabád megérkezhessen.

Ehhez mindenképpen külső segítségre lesz szükséged, mert a hatékony és tartós megoldáshoz egészen más megközelítésre lesz szükséged, mint amiket eddig hallottál (mozgás, meditáció, probléma kibeszélése, légzéstechnikák stb.), mert bár ezek mindegyike jó dolog, és átmenetileg oldják a stresszt, de a tartós változáshoz kevés.

Hogy végleg kigyomlálhasd a stresszt, azokhoz a tudatalatti elmédben futó programokhoz, érzelmi lenyomatokhoz kell leásni, amelyek blokkolják, hogy babád szülessen, és ezeket egyenként és megfelelőképpen feldolgozni, majd átírni.

A fent említetteken túl is nagyon sok tévhit van még a gyermekvállalással kapcsolatban, és biztos lehetsz abban, hogy minimálisan is legalább egy nálad is megtalálható a gyermektelenséged mögött.

Ezért fontos, hogy minél előbb elkezdjétek felkutatni az érzelmi hátteret is, hogy Nálatok mi blokkolhatja a gyermekáldást, és ne várjatok vele addig, amíg majd kiderül, hogy minden orvosi eredményetek jó, mert ha nem érkezik a baba, biztosan jelen van valamiféle érzelmi blokk, akadályozó hitrendszer.

Azt pedig sajnos nem tudhatjátok előre, hogy az orvosi vizsgálatok milyen hosszúra nyúlnak, szükség lesz-e valamilyen beavatkozásra, és ahogy látod, az érzelmi blokkok az orvosi beavatkozás ellenére is képesek ellehetetleníteni, hogy megérkezzen a baba.

Nem fogok hazudni, a belső munka néha nagyon nehéz, és érzelmileg képes alaposan megcibálni. De mennyivel jobb egy kis tudatos érzelmi cibálás - ami meglepően gyorsan elcsitul egyébként, és megszűnik a gyermekvállalás előtt álló akadály -, mint ha éveken keresztül az cibálja a lelkedet, hogy bármit teszel, nem születik meg a várva várt kisbabád?